Februárban a csapatok az autóikat mutatják be. Viszont ez egy frusztrált időszak is az istállók életében. Minden autónak át kell esnie egy tesztsorozaton, mielőtt a pályára gurulnának.

Minden új Forma-1-es szezon kezdete előtt az FIA-nak töréstesztet kell végeznie a csapatok versenygépein. Az irányító testület számára a biztonság a legfontosabb. Nem bíznak semmit a véletlenre. A tesztek minden szempontot lefednek, hogy mi történhet egy balesetben. Ezért gyakran látjuk, hogy a sofőrök komolyabb sérülés nélkül szállnak ki az autóból.

Ha megnézzük Mick Schumacher balesetét a 2022-es Szaúd-Arábia Nagydíj időmérőjén, annak ellenére, hogy helikopterrel szállították kórházba, részt vehetett a következő versenyen Ausztráliában. Ha ez 30 évvel ezelőtt történt, valószínűleg nem élte volna túl a balesetet. Hogyan és mi történik egy törésteszten?

Két frontális ütközési teszt szükséges ahhoz, hogy egy autó átmenjen a teszten. Az F1-es versenyautó kormányoszlopát érintő terheléses vizsgálat célja, hogy mindvégig kellő biztonságos maradjon, és egy esetleges frontális ütközés során se jelentsen gondot még az olyan elképzelhetetlennek tűnő esetben sem, amikor a pilóta feje nekicsapódik a kormánykeréknek.

További 5 dinamikus- és 13 statikus töréstesztre is sor kerül a Forma-1-es autók karosszériájának elülső-, oldalsó- és hátsó területeit érintő vizsgálatok során. Ezek között szerepel többek között az alváz üzemanyagtartály alatti részén alkalmazott terheléses igénybevétel, az orrkúp oldalirányú terhelése, valamint a pilóta lábánál és a versenyzői ülés környékén elvégzett oldalirányú ütközési próbák is. A karosszéria felületi részeinek reakciója a legnagyobb kérdés ezen vizsgálatok alatt, valamint a biztonsági cella, vagy akár az autó sebességváltója milyen mértékű törést, vagy deformációt szenved el, és hogy mindezek belül maradnak-e szabályzatban meghatározott határértékeken.

A Forma-1-es versenyautó további kritikus része a pilóta feje fölött lévő airboxnál kialakított bukókeret, amely az autó esetleges felborulása esetén kell, hogy megvédje utasát. A bukókeret terheléses vizsgálatát három különböző irányból végzik el: 5 tonna oldal-, 6 tonna hossz- és 9 tonna függőleges irányú terhelést alkalmaznak, amelyek elvégzését követően a bukókeret deformációja nem haladhatja meg az 50mm-es határértéket.Az autók alvázát is tesztelik. Megfelelő merevséget és szilárdságot kell biztosítania, hiszen a száguldás során keletkező erőhatásoknak károsodás nélkül ellen kell állnia, miközben a kerékfelfüggesztés, a motor, a sebességváltó és nem utolsó sorban az autón lévő aerodinamikai elemek mind-mind különböző mértékű terheléseket jelentenek az autóra nézve.

A versenyzés és a pilóták biztonságának érdekében a Nemzetközi Automobil Szövetség folyamatosan fejleszti az autók vizsgálatára alkalmazott törésteszteket. A 2010-es szezonban például az FIA összesen 14 féle különböző vizsgálat elvégzését írta elő, míg a 2012-es évben már ez a szám 17-re növekedett.